A meggy-adalékkal etetett állatok súlygyarapodása kisebb volt, kevésbé jelent meg náluk a hasi elhízás, alacsonyabb volt a koleszterin- és a triglicerid-szintjük, és vérükben jóval (40 - 50 %-kal) kevesebb gyulladás-jelző anyagot (TNF-alfa és IL-6) detektáltak. Ezeknek a gyulladásjelző anyagoknak a jelenléte a szívbetegségre és a II. típusú cukorbetegségre jellemző.
Igaz, hogy a cseresznye- és meggytermelőktől kapták a pénzt a kutatáshoz, de ettől még igazuk lehet a Michigan Egyetem kutatóinak, hogy a meggy valóban értékes gyümölcs.Nagyobb antocián tartalma (piros festékanyag), antioxidáns tartalma (nemkülönben alacsonyabb fruktóz azaz gyümölcscukor- tartalma miatt - Független) jobban alkalmas a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás megelőzésére, mint a cseresznye.
Az Experimental Biology (Kísérleti Biológia) 2008 évi kongresszusán előadott kutatási beszámoló azt a következtetést fogalmazza meg, hogy a rendszeres meggy-fogyasztás (emberi mércével mérve ez napi másfél csészényi lehet) csökkenti a koleszterinszintet, a vércukorszintet, a máj vérzsír-tartalmát, a hasi elhízást - és az oxidatív stresszt a szervezetben.
Azt, hogy a meggy hasonlóan befolyásolja-e az emberi szervezetet, mint a kísérleti állatokét, további kutatások fogják eldönteni.
(Forrás: EurekAlert/Független.hu / fittonline )
| < Előző | Következő > |
|---|
